Az őszi időszak családias légkörben telt a csoportban, sajnos a betegségek lecsökkentették a gyermekek létszámát. Fő témánk a tökfaragás köré fonódott. A történelmet meseszerűen átalakítva ismertettem meg a gyerekekkel ennek a tevékenységnek a magyar eredetét. A gyerekeket olyan mértékben érdekelte a történet, hogy néhány napig a Salamon és László király viszályát játszották, gondosan megválogatva a szerepeket. Kézről kézre jártak a koronák és nagy forgalom támadt a galéria lépcsőjén, mely a toronyba vezető utat jelentette számukra.

Igyekeztem mindenféle tökkel megismertetni a gyerekeket. A megvásárolt tökökön keresztül (főző-, sütőtökből háromféle – kanadai, hokkaido és a nagydobosi – valamint a dísztökök közül az apró és a faragásra szánt helloween tök) a középsősök ismerkedhettek a formákkal, színekkel, felhasználási módokkal, és a tömeggel is. Gyakoroltuk a számolást és a halmaz alkotást. Szóba került a tökhintó a Hamupipőke című meséből is.

A festős pólóval felvértezve álltunk neki a töktisztításnak. Természetesen akadtak lelkes, de kezeik tisztaságát féltő gyermekek, akik végül szemlélőként vettek részt a faragást megelőző tisztítási folyamatban. Akadtak, akik bátorságot merítettek és ugyan belemerészkedtek a tök belsejébe, de nem tartott sokáig a munka. Néhányan azonban bátran, szorgalmasan kitartottak a munka legvégéig, és alig várták, hogy felkerüljenek a minták a tökökre.

Filctollat ragadva egyszerre több gyermek is rajzolt egy-egy arcot vagy házikót, melyet kicsit „cenzúrázva” ugyan, de igyekezve a hitelesség megtartására, faragtam ki a gyerekeknek.

Az elkészült alkotásokkal a csoportszobában, majd a folyosókon az öltözőszekrényre helyezve teremtettünk kellemes őszi hangulatot. A szünet után megkóstoljuk és összehasonlítjuk a különböző fajtájú tökök ízét is. Remélem az is olyan lelkesedéssel tölti el a gyerekeket, mint a kézimunka!

Kerecsényi Zsuzsanna