Hát igen, ezt a kérdést mi felnőttek is feltesszük magunknak nap mint nap, ha találkozunk ezekkel az állatokkal. Ha azt kérjük az óvodásoktól, mondjanak vadon élő állatokat, ők kapásból felsorolnak más országban, vidéken, élőket (tigris, oroszlán, elefánt) Természetesen a gyerekeket vonzza ezeknek az állatoknak az életformája, ereje, különlegessége.

A hazánkban élő állatok szelídebbek, így az érdeklődés sokkal kisebb irántuk.

Meghívtuk Magyar Istvánt (Benedek apukáját) meséljen olyan állatokról, melyek hazánkban élnek, és nagy valószínűséggel, ha meglátjuk őket, nevükön szólítjuk, de nem helyesen. Általában amelyik agancsot visel, SZARVASNAK nevezzük, amelyiknek pedig nincs azt ŐZNEK - de ez nem helyes. A gyerekek nagyon sok hasznos információhoz jutottak a vetítés, beszélgetés által, majd az asztaloknál előre szétválogatott állatképeket illesztették össze.

Megemelhették, megfoghatták a gímszarvas, dámszarvas, őz agancsát is.

Minden hétfőn irányított nagy-testnevelést tartunk. Egyik nap okosodtunk, másik nap ügyesedtünk, mert vendégünk volt Határ (Zoli) papa is, aki korábban testnevelő tanárként dolgozott. Most az óvodások körében nosztalgiázott egy kicsit. Mindenki kellemesen elfáradt, a sokféle, színes mozgásforma, játékos torna után.

Köszönjük a lehetőséget!

Vidákovics Dezsőné