Rendkívüli ajándékkal leptük meg az óvodánktól búcsúzó nagycsoportosokat. Egy napra bejöhetett anya vagy apa az oviba, és közösen átélhették az „ovisok életét”. Minden szülő választhatott egy napot, ahol érkezéstől-távozásig betekintést nyerhetett gyermeke mindennapjaiba. Ezeken az alkalmakon újra gyermekek lehetettek, ugyanis tevékenyen végig követhették a napirendünket.
Nem kíméltük a szülőket: reggelihez nekik is önállóan meg kellett teríteni, ha pedig kezdeményezéshez, foglalkozáshoz készülődtünk, nekik is ki kellett venni a részüket. Játékpakolás esetében sem húzhatták ki magukat! A szabályok minden esetben rájuk is vonatkoztak, sőt helytelen viselkedés esetén tőlük is magyarázatot vártunk (pl. csoport elhagyása esetén szólni kell egy felnőttnek, tehát ki kell kéredzkedni stb.). Izgultak is, hogy minden szabálynak eleget tegyenek, jó ovisokká váljanak!
A nap végén fáradtan, de élményekkel gazdagabban búcsúztunk el egymástól. Ezeket az élményeket egy kérdőív alapján gyűjtöttük össze a jelenlévő szülőktől.
Milyen érzés volt 1 napot eltölteni az óvodában, gyermekeddel!
- Jó volt kilépni a rohanó hétköznapokból. Örülök, hogy igazán minőségi időt tölthettem el a lányommal, és hogy volt alkalmam meglátni a csoport óvodai életét. (L.A. anya)
- Fantasztikus érzés volt. A gyerekek tele vannak élettel, energiával. Lelkesek, és nagyon kedvesen fogadtak. (A.Á. anya)
- Nagyon vártuk már mindketten. Lányom, amióta óvodás, erre az alkalomra várt a szíve mélyén! (S.D. anya)
- Nagyon élveztem ezt a napot, amikor a kisfiammal lehettem az óvodában, és megláthattam, hogyan is teltek a mindennapjai. Szuper kezdeményezés volt a szülős nap, és köszönöm a lehetőséget.(M.B. anya)
- Nagyon örülök, hogy betekintést nyerhettem gyermekem mindennapjaiba. Jó volt látni, ahogy a barátaival együtt játszik.(CS.B.anya)
Mi tetszett a legjobban ezen a napon?
- A nyugodt légkör, ami a csoportban van.(L.A anya)
- Legjobban az tetszett, hogy kicsit beleláthattam az óvodai életbe. Az én gyermekem ritkán mesél a napjáról, de most személyesen is átéltem, milyen szuper kis csapat veszi körül őt nap mint nap. (A.Á. anya)
- Nagyon jó érzés volt. Betekinteni a napi programokba, együtt csinálni mindent! Egy kicsit megint óvodás lehetettem én is újra. A gyermekem szeméből áradó boldogság, az arcán lévő csupaszáj vigyor, hogy ott lehetek vele az oviban, és együtt/ketten éltük meg, ahogyan az óvodában a mindennapjai telnek. Mindkettőnknek nagyon sokat jelentett ez a nap, bensőséges, szeretetteljes volt. Köszönjük! (G.N. anya)
- Az, hogy azon a napon a mienk volt a főszerep! Az, hogy együtt lehettünk! (S.D.anya)
- A közösen elfogyasztott reggeli után kreatív meghívót készítettünk együtt, majd játék és egy kis kérdezz-felelek következett. Nagyon tetszett a teremben eltöltött idő felépítése. Egyik gyerekre sem volt ráerőltetve semmi, ha szeretett volna csatlakozni az éppen aktuális „feladatba”, akkor nagy szeretettel fogadták, ha meg éppen játszani szeretett volna még, akkor azt is megtehette. Az udvari közös játék pedig fantasztikus volt. (M.B.anya)
- Az ebédeltetés! Az ebéd körüli készülődés, a naposok feladata, amit együtt élhettünk át! Cs.B. anya)
Tapasztaltál ezen a napon olyant, ami meglepetést okozott, akár jó, akár rossz értelemben?
- Azt hogy milyen gyorsan repül az idő a kispajtások társaságában. (L.A. anya)
- Az egész nap meglepetés volt. Ilyen kezdeményezéssel eddig sehol nem találkoztam.(A.Á anya)
- Meglepetést nem tapasztaltam, viszont jó volt látni a gyerekek önállóságát, ahogyan egymást segítik, és talán azt, hogy fel sem merült bennük a civakodás lehetősége, nagyon békésen, vidáman telt a nap.(G.N. anya)
- Szívből örültem, hogy nem hallottam egyetlenegy hangos szót, parancsot, utasítást, veszekedést sem! Nagyra becsülöm, ha a felnőttek képesek partnerként tekinteni a rájuk bízott gyerekekre! (S.D. anya)
- Rossz élményre semmiképp nem emlékszem, csak is pozitív élménnyel lettem gazdagabb. A gyerekek közvetlensége meglepett kicsit. Volt, amikor leültem, 3 gyerek volt az ölemben, 2 mellettem, és még jött volna 1-2 óvodás (M.B.anya)
- Csakis jó értelemben! A gyerekek a délelőtt folyamán elmondhatták ki milyen érzéssel érkezett az óvodába (szomorú, vidám, stb.). Végighallgatták egymást, és megbeszélték, ha valakinek kérdése volt ezzel kapcsolatban. (Cs.B. anya)
Ha újra óvodás lehetnél, szeretnél-e a Református Reménység Óvodába járni, és ha igen, miért?
- IGEN, SZÍVESEN, mert az óvónénik, dadusok a legnagyobb türelemmel vannak mindenki iránt, a gyerekek közti konfliktusokat jól kezelik. Hagyják a gyerekeket kibontakozni úgy, hogy közben rend és fegyelem van, amit nem hangos szóval érnek el. (L.A: anya)
- EGYÉRTELMŰEN IGEN! Annyira kellemes a hangulat. A gyerekek összetartó csapatot alkotnak, támogatják egymást. Észszerű határok és szabályok veszik körül őket, amiket mindenki betart, nem azért, mert „azt mondták”, hanem mert így helyes.(A.Á. anya)
- IGEN, SZÍVESEN! A miért kérdésre konkrét dolgokat nem sorolnék fel, vagy emelnék ki, mert én összességében nézem az egészet. Ami számomra mindig nagyon fontos volt, hogy a gyermekem érezze jól magát az óvodájában, és ez megvalósult. (G.N. anya)
- Nekem nagyon jó emlékeim vannak az ovis éveimről, de SZÍVESEN LENNÉK ITT IS ovis! (S.D. anya.)
- SZERETNÉK IGEN, mert nagyon családias a légkör, türelmesek az óvónénik, és a dadusok is, és egy nagyon jól felépített rendszer várja itt a gyerekeket. (M.B.)
- SZERETNÉK IGEN! Családias a légkör, ami nagyon megnyugtató érzést kelt az emberben. (Cs.B. anya)
Vidákovics Dezsőné