Közeledik a Karácsony, újra ünnepi ruhába bújik a Hősök kertje mellett álló hatalmas fenyőfa. Néhány évig még biztosan megajándékoz minket csodás küllemével, de gondoltunk a gyermekeinkre, unokáinkra is, amikor egy ködös novemberi vasárnapon elültettünk egy kis növendék ezüstfenyőt a nagy „árnyékába”.

Köszönöm Mong Lászlóné Kati néninek, hogy felajánlotta ezt a formás kis fát, nővéremnek pedig a segítséget az ültetésben.

Ahogy ott hagytuk a kis és nagy fenyőt egymás mellett, az az érzés maradt meg bennem, amit Aranyosi Ervin versének részletében olvashatunk:

Felnézek rád, te vagy a példaképem!
Figyelem, mit teszel, másolom is szépen!
Szeretnék majd egyszer hasonlóvá válni!
Mutass hát meg mindent, mit, hogy kell csinálni!

Reméljük, látjuk évről évre fejlődését, megmarad egészségben, és egyszer a falu karácsonyfájává növi ki magát.

Böhm Erika