Beszélgetés Németh Renátával, az ELTE egyetemi tanárával

Sokan emlékezhetnek rá, amikor 2007-ben az „Akikre büszkék vagyunk” sorozatban Németh Renáta mutatkozott be a Berényi Újság olvasóinak. Azóta eltelt 15 év. Most ismét megkerestük Renátát abból az apropóból, hogy szeptember elsejétől Novák Katalin köztársasági elnök kinevezte őt az ELTE egyetemi tanárává.

– Megszerezted a dr. és a PhD tudományos fokozatot. Most azt is látom a neved előtt, hogy habil. Elmondanád nekünk, hogy mit is jelent ez?

– A tudományos pálya olyan, mint a karate: karriered során gyűjtöd a danokat, csak itt külön nevet adtak a hatdanos, nyolcdanos mestereknek. A mesterszakos diploma után a legjobbak doktori képzésre nyernek felvételt, és ha felkérik őket, tanársegédként oktatni kezdenek. Ha ezt sikeresen elvégezted, doktori, vagy angolul PhD fokozatot kapsz, és adjunktus leszel. Ezután ha jó oktató és jó kutató vagy, habilitációs eljáráson értékelnek, és habilitált docens lehetsz. Az egyetemi tanárság (vagy professzorság) a tízdanos mester megfelelője.

– Intézetigazgató, tanszékvezető vagy, tudományos kutatásokban veszel részt, folyóiratot szerkesztesz, konferenciákat szervezel. Mindezek mellett ott a családod. Hogyan fér ennyi minden az életedbe?

– Igyekszem nem dolgozni nyolc óránál többet, és a hétvége is a családé, de még így is olyan férjre van ehhez szükség, aki a gyerekek megszületésétől kezdve teljes értékűen részt vállal a nevelésükben és a háztartási munkákban is – az én párom ilyen. De úgy látom, hogy ez ma már természetes, szívmelengető érzés látni az utcán magabiztos apukákat a kisgyerekükkel. Az én édesapám, Németh József is, bár (más világ lévén) minket még másképp neveltek fel anyukámmal, de az unokák körüli teendőkbe már így szállt be, tologatta a babakocsit, főzi ma is a tejbegrízt, süti a palacsintát.

– Mondanál pár szót a gyerekekről?

– Két fiunk van, Gáspár 17, Iván 15 éves, mindketten gimnazisták. Gazsó természettudományos tagozatra jár, Iván humán tagozatra.

– Jut-e időd arra, hogy szülőfaludba látogass?

– Rendszeresen, legalább havonta hazalátogatok, hiszen ott él édesapám és az öcsémmel és az ő családjával is legjobban itt szeretünk találkozni, a szülői házban. A gyerekek is kiskoruktól kezdve rendszeresen nyaraltak a szüleimnél, s minden ünnepet itt is megülünk. Anyukám halála óta pótmamám a nagynéném, Németh Marika, vele is rendszeresen találkozunk.

– Tartod-e a kapcsolatot a berényiekkel?

– Anyai és apai ágon is berényi vagyok, így nagyon sok rokonom él a faluban, unokatestvérek, nagynéni, nagybácsi, keresztapa, mind fontos részei az életemnek. De a szülői ház szomszédjaival vagy a volt osztálytársakkal is jó érzés találkozni. Az osztálytalálkozók olyanok, mintha az unokatestvéreimmel találkoznék újra, hiszen oviba és iskolába is együtt jártunk, és utána is sokáig követtük egymás életét. Nehéz is egy nagyvárosi embernek elmagyarázni, milyen érzés az, hogy van egy falu, ahol mindkét temető a te őseiddel van tele, és ahol minden utcaszeglet egy emléket idéz. Sokáig nem voltam benne biztos, hogy Budapesten maradok, de amikor ez elhatározássá vált, ajándékba kértem szüleimtől egy Berényt ábrázoló festményt, Horváth Péter alkotását, hogy legyen egy emlékem az elválásról. Berény egy biztos pont, ami szilárd alapokat adott az induláshoz, és ahova mindig jó visszatérni.

További szakmai kérdések helyett álljon itt az a cikk, amely megjelent az ELTE Társadalomtudományi kar honlapján.

2022. szeptember 1. napjával Novák Katalin köztársasági elnök egyetemi tanárrá nevezte ki dr. habil. Németh Renátát, az ELTE TáTK Empirikus Tanulmányok Intézetének igazgatóját és Statisztika Tanszékének vezetőjét.

Németh Renáta szociológusként és alkalmazott matematikusként diplomázott az ELTE TáTK-án, illetve TTK-án, ezután rögtön kutatói pályára lépett az Egészségfejlesztési Kutatóintézet munkatársaként, ezzel párhuzamosan lett óraadó az ELTE Társadalomtudományi Karán, ahol 2009 óta főállású oktató. Empirikus társadalomkutatási munkáiban kezdetben a társadalmi mobilitás és az egészség társadalmi egyenlőtlenségei foglalkoztatták, ezzel párhuzamosan a felmérésstatisztika bizonyos területein folytatott módszertani kutatásokat. Később, habilitációs disszertációja elkészítésekor a társadalomtudományi kutatásokban megfogalmazható oksági következtetések módszertani problémái kerültek érdeklődése előterébe. Jelenleg leginkább a nagy szövegkorpuszokon alkalmazott gépi szöveganalitikai módszerek szociológiai felhasználása érdekli, kutatócsoportja és több PhD-hallgatója is e területen dolgozik. Több hazai és nemzetközi kutatásban vett részt, rendszeresen pályázik. Oktatásfejlesztési munkája a karon alapított Survey Statisztika és Adatanalitika mesterszakhoz kötődik, e szaknak már az akkreditálásában is részt vett, jelenleg szakigazgatója. Karunk több más képzésén, így a doktori programokban is meghatározó oktatásszervezési- és fejlesztési szerepet vállalt. 2015 és 2018 között a kar általános és stratégiai dékánhelyetteseként dolgozott, jelenleg az Empirikus Tanulmányok Intézetének vezetője. Oktatásfejlesztési munkája során hallgatóközpontú szemléletet követ, fontosnak tartja a felsőoktatási tevékenység pedagógiai-szakmai megalapozását, és az adott oktatási programot gondozó oktatók együttműködését, közösségük támogatását. Szívügyének tartja a tehetséggondozást, de az áltagosnál több segítségre szoruló hallgatók megfelelő pedagógiai eszközökkel kivitelezett támogatását is. Fontosnak tartja a kurrens tudományos /alkalmazott eredmények megjelenítését az oktatásban, az egyetem és a munkaerőpiac közötti kapcsolatok erősítését, az oktatás stratégiai szervezésének bizonyítékalapú szemléletét. Gratulálunk a TáTK új egyetemi tanárának!

A Berényi Újság szerkesztői is szeretettel gratulálnak a kinevezéshez és továbbra is úgy gondoljuk, hogy Lovasberény lakói méltán lehetnek büszkék Renátára.